Földelés kialakítása normál és sziklás talajban

Függőleges földelés kialakítása utólagosan

Függőleges védőföldelés kialakítása földelőszondákkal sima föld és egyéb porózus talajjellemzők esetén alkalmazható. Itt a talajkeménység, a helyszín terjedelmi adottságai és a föld fajlagos ellenállásának függvényében egy vagy több ponton leütött és összekötött több földelőszondás földelési rendszer alakítható ki.

Vízszintes földelés kialakítása sziklás talajban

A vízszintes földelés kialakítása szalagföldelés alkalmazásával olyan helyeken kerül előtérbe, ahol a sziklás talaj miatt fizikailag lehetetlen a földelőszondák leütése. Ilyen tipikusan Budapest II. kerülete, ahol a Pál-völgyi-barlanghoz hasonló sziklákra számíthatunk közvetlenül a talajfelszín alatt.

A megfelelő földelési ellenállás értéke

A szakmában sajnálatosan elterjedt tévedés, hogy az épphogy 10 Ω alatti értékű földelési ellenállás már jó, és ehhez kötik a „megfelelt” minősítést. Bár a napelem üzembe helyezéséhez például ez a jelenleg elfogadott érték, több egyéb dologgal együtt a kép ennél sokkal árnyaltabb.

A 10 Ω alatti földelési ellenállási érték ajánlás a Magyar nemzeti szabvány, MSZ 447:2019 4.4.2. szakasza nyomán terjedt el, amely szerint "a csatlakozó főelosztóban vagy méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (lehetőleg nem nagyobb mint 10 Ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni.”

Tehát a szabványban a földelési ellenállás megengedett értéke nem is konkrétan 10 Ω alatti, hanem „lehetőleg” 10 Ω alatti.
Azonban miközben a nemzetközi IEC 60479-1 és IEEE 80. szabvány 1000 Ohmos névleges testellenállást használ az alállomások földelésének számításaihoz, ez az adat – amely elviekben statisztikailag a legrosszabb esetet veszi alapul – egy felnőtt férfire érvényes.

A nők ellenállása a 64-75%-a a férfiakénak az elengedési áramerősségig. Az idős embereké, illetve gyerekeké ennél még alacsonyabb.

Nedves környezetben, például jakuzzi vagy szauna esetén, ezek az értékek a töredékükre esnek, és nagyobb veszélynek vagyunk kitéve.

A ma már elengedhetetlen túlfeszültségvédelem optimális működéséhez 2 Ω alatti érték szükséges.

A valós biztonságot szem előtt tartva a 2 Ω alatti földelési ellenállás tekinthető teljes értékűnek.

Családi ház földelés kialakítása utólagosan – függőleges módszertan

Egy családi ház földelése lehetséges egy- illetve több helyen telepített szondával is.

A földelőszondák hatósugarát úgy kell elképzelni, mint egy fordított 45 fokos tölcsért. Ha túl közel helyezzük őket egymáshoz, akkor csökken a hatásfok, ha túl távol, akkor meg helyet veszítünk, illetve többletmunkát jelent, hogy hosszabb árkot ástunk az összekötésükhöz, amelyet szintén 1 méter mélyen teszünk meg.

Az alábbi ábrán a föld alatt az „A” telepítés esetében túl közel van a két szonda, ezért kioltják egymás hatását az egymás felé eső részen (zöld vonal). A „B” telepítés optimálisnak mondható, mert nincsenek túl távol, így a helykihasználás megfelelő, emellett nem csökkenti a két földelőszonda egymás hatását.

Tehát az optimális telepítési távolság meghatározása kulcsfontosságú.

Függőleges földelésnél alkalmazható:

• toldható rúdföldelő
• egybe rúdföldelő
• keresztföldelő szonda

A kémlelőgödör kiásása után üthető le a rúdföldelő szonda, más néven mélyföldelő:

A V4A saválló földelőszonda leütése után a mélyföldelő csatlakozóbilincs segítségével hozzárögzítjük a szondát a 10 mm²-es köracélhoz.

Több pontos földelési rendszer esetén ezzel a módszerrel létesítünk kapcsolatot a többi szondával. Egy pontos leütés esetén a 10 mm²-es V4A saválló köracélt egyenesen a földelés vizsgáló-összekötő dobozba vezetjük, egy gégecsőbe helyezve.

A gégecső azért fontos, mert ha bármilyen feszültség keletkezne hibaáram esetén a földelőn, akkor szabad kézzel nem lesz érinthető a vezető rész és elkerülhető az áramütés. Ezen felül praktikus oka is van: a családi ház földelés kialakítása során, ha ezt védőcsővel falazzuk be, akkor később könnyebb vigyázni rá egy esetleges javítás esetén, illetve egyszerűbben javítható sérülés esetén.

Vízszintes földelés kialakítása sziklás talajban a gyakorlatban

A vízszintes földelési technológia jelentősen eltér a mélyföldelés módszertanától. Ezt átfogó talaj fajlagos ellenállás mérés kell megelőzze az optimális nyomvonal meghatározásához.

A nyomvonal meghatározása után kiássuk az árkot, majd behelyezzük a távtartókat, amely biztosítja, hogy a földelőszalagot élével felfelé tudjuk lefektetni. Ez egyébként csak a nevében szalag, élirányban esélytelen meghajlítani vagy egyáltalán elcsavarni, olyan robosztus.

A távtarók behelyezése után beillesztjük ezekbe a saválló V4A földelőszalagot, az alábbi ábrán látható módon.

Ezt követően a 10 mm²-es köracélt egy keresztösszekötő kapoccsal rögzítjük a földelőszalaghoz.

Az utólagos földelés kiépítése azzal zárul – a visszamérés előtt –, hogy a 10 mm²-es köracélt bevezetjük az erre a célra előkészített földelés vizsgáló-összekötő dobozba az alábbi módon, amelyből majd rákötjük az elektromos hálózatra a földelési rendszert.

A földelési rendszer kialakításánál a MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány Földelőberendezések és védővezetők irányelvei alkalmazandók a földelési vezetők nyomvonalának meghatározására, valamint a csatlakozási pontok kijelölésére, illetve az anyagválasztásnál.

Az utólagos földelés kialakítása - teljes folyamat

1) Előzetes felmérés

Az utólagos földelés kialakítása egy felméréssel kezdődik, aminek keretén belül feltérképezzük a helyszín fizikai adottságait és hogy hol lehet pontosan kialakítani a földelést, hol lehet ásni.

Fontos a későbbi terveket is figyelembe venni, így például, ha egy terület várhatóan le lesz betonozva, térkő kerül rá, az értelemszerűen jelentősen befolyásolhatja annak víztartó képességét, ami hatással lesz a földelés ellenállás érték nagyságára is.

2) A talaj fajlagos ellenállásának mérése

A talaj fajlagos ellenállásának (ρ) mérése az alapja a földelőrendszer méretezésének és kialakításának. Ezzel a méréssel meghatározzuk, hogy egyes mélységekben, úgymint 1-2-3 méter és alatta a talaj mennyire képes vezetni az elektromos áramot.

Az egyes mélységeknél mért talaj fajlagos ellenállás érték alapján nemcsak arról kaphatunk információt, hogy milyen mennyiségű földelési anyaggal tudjuk elérni a kívánt eredményt, hanem arról is, hogy hogyan, illetve hol érdemes elindulni.

• Például egy magasabb, 4-500 Ωm körüli érték egy köves, kavicsos, mészköves talajra utalhat, ahol inkább több pontos földelésben érdemes gondolkozni, mert 3 méternél mélyebbre jó eséllyel nem fogjuk tudni leütni a földelőszondákat.
• Hasonlóan, ha az ingatlan egyik részében sokkal jobbak a talaj tulajdonságai földelési szempontból, akkor nyilván ott érdemes elindulni.

Egy külvárosi részen a fenti képen látható nagyon kedvező értéket mértem, itt elég lesz néhány méter szondát leütni.

A mérési eredményeket befolyásolja a talaj nedvességtartalma, a hőmérséklet, a talaj ásványianyagtartalma és értelemszerűen a talaj típusa.

Magyarország talajvíztérképei hasznos előinformációkkal szolgálhatnak.

A fajlagos talajellenállás mérése az MSZ EN 50522:2011 szabvány „L1” melléklete apaján történik.

Egyes talajtípusok fajlagos ellenállása, átlagértékek

A talaj jellege	Fajlagos talajellenállás értéke Ωm	Jellemző előfordulás Magyarországon
Iszapos, művelt föld, nedves, tömör feltöltés	50	Folyók árterein, így például a Duna, Tisza mentén), öntéstalajoknál, valamint mesterségesen tömörített talajnál, például töltéseken.
Nedves tőzeg	5-100	Hanság, amely történelmileg az egyik legnagyobb tőzeglelőhelyünk volt, Kis-Balaton és Zala-völgy, Őrség, Alföldi rétlápok.
Agyagos homok	50-500	Duna–Tisza köze, itt is különösen a Homokhátság szélei, Nyírség, Dunántúli-dombvidék és Északi-középhegység lábai és az Alföldi területek a kötöttebb zónái. Agyagbemosódás, illetve homokos agyag a jellemző.
Puha mészkő	100-300	Sóskút történelmileg az egyik legfontosabb lelőhely, sok régi budapesti épület falának kövei innen lettek kitermelve, Budapest környéke, Fertőrákos, Biatorbágy, Mecsek, Budai-hegység/Óbuda, Heves-Borsodi dombság termálvizek közelében.
Repedezett mészkő	500-1000	Minden jelentős magyarországi karsztvidéken fellelhető, úgymint Dunántúli-középhegység (Dunántúli-főkarszt): Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis és Budai-hegység; Északi-középhegység Karsztvidékei: Bükk-fennsík Aggteleki-karszt; valamint a Zalai-medencében és az Alföldön jelentős mélységekben a felszíntől.
Enyhén művelt föld, kavicsos, durva feltöltés	500	Felső-Duna-völgy, úgymint Szigetköz, Mosoni-síkság; Dráva-völgy és Mura-vidék, ez jellemzően folyóvízi eredetű hordalék, valamint a hegységek lábai.
Köves talaj	1500-3000	Budapesten tipikusan ilyen a II. kerület, a Bükk, Mecsek, Pilis, Velencei-hegység, Zempléni-hegység (vulkáni területek), Dunántúli-dombság, Tokaj-Hegyalja, Villányi-hegység, Egri Borvidék, Balaton-felvidék.
Fedőréteg nélküli köves föld, száraz homok, vízzáró kövek	3000	Karsztfennsíkok, elsősorban a Bükk-fennsík és az Aggteleki-karszt egyes részei. Meredek hegyoldalak: Különösen a Dunántúli-középhegység. Szárazhomok a Nyírségre jellemző.

Forrás: MSZ HD 60364-5-54:2012, Magyarországi földtani és talajtani szakirodalom

3) Kémlelőgödör kiásása

Az 1 méter mély és 1 x 1 méter széles kémlelőgödör célja hármas.

1. Ahogy a neve is utal rá, ennek kiásásával felderítjük, kikémleljük, hogy nincsenek-e közművek vagy egyéb elemek a célterületen, amelyek a földelőszonda leütésével sérülhetnének. Az ásásánál érdemes óvatosnak lenni, tehát a nagy erejű csákányütések helyett inkább a kellően körültekintő feltárás a célravezetőbb.
2. A fagyhatár 70 cm alatt van, az ez alatti földelés minősül hatásosnak. Az a feletti rész nyáron kiszáradhat, télen megfagyhat, folyamatosan csökkentve a földelés ellenállásértékét. Én alapvetően 90-100 cm alá szoktam helyezni a szonda csúcsát, hogy az elért érték biztosan tartós legyen.
3. Egy legalább 1 x 1 méter széles gödörre van szükség ahhoz, hogy fizikailag alkalmas legyen a munkavégzésre, és a szonda leütése, valamint köracélhoz csatlakoztatása közben a munkát végző szakember elférjen benne.

4) Földelés kialakítása, kiépítése

A földelés kialakítása, kiépítése a mérőhely közelében szokott történni, emiatt a köznyelvben néhol villanyóra földelés kifejezéssel is szoktak rá hivatkozni.

Ennek a munkának a részletes menete attól függ, hogy függőlegesen földelőszonda leütésére kerül-e sor, vagy vízszintesen szalagföldelő lesz alkalmazva. Ez a releváns pontoknál fent kifejtésre került.

5) Bevezetés és bekötés a földelés vizsgáló-összekötő dobozba

A földelés kialakítása után ezt egy 10 mm² keresztmetszetű saválló, azaz V4A típusjelű köracéllal be kell vezetni az erre a célra felhelyezett vizsgáló-összekötő dobozba. A földelés kémlelő doboz mérete minimum 100 x 100 mm kell legyen.

A kötés egy erre a célra kialakított speciális bilinccsel vagy csavaros szorítóval történik. A doboz célja, hogy későbbi ellenőrzéskor vagy karbantartáskor könnyen hozzáférhető legyen a végpont, és a földelési rendszert ideiglenesen leválasztva a teljes villamos rendszerről a földelési ellenállás mérése biztonságosan elvégezhető legyen. Ezért is lehet leválasztóhely doboz néven is találkozni a kémlelődobozzal.

6) A kémlelődobozból a földelés bekötése a villamos elosztóba (biztosítéktábla vagy mérőhely doboza)

A vizsgáló-összekötő dobozból kiindulva a földelés közvetlen bekötéséhez a villamos elosztóba – legyen az biztosítéktábla vagy a mérőhely doboza – zöld/sárga színű, legalább 16 mm² keresztmetszetű réz vezetőt kell használni.

A 16 mm² zöld/sárga réz vezető a túlfeszültségvédelem eszközeinek minimum előírása is. Ez a vezető biztosítja a földelési rendszer megfelelő összekötését a villamos hálózattal, és hogy a PEN vezető potenciálja rögzítve legyen.

A PEN (Protective Earthing Neutral) azt jelenti, hogy a védővezető (PE) és a nullavezető (N) egyetlen közös vezetőben egyesül, és a potenciálrögzítésnél ez mind az üzemi áramot (N) és a hibaáramot (PE) a földeléshez vezeti.

A bekötés során a fővezetéki sorkapcsot vagy más kötőelemet a gyártó által előírt nyomatékra kell húzni az erre minősített villanyszerelő nyomatékcsavarhúzóval.

Tekintve, hogy a 16 mm² zöld/sárga réz vezető kültéren indul, így ennek erre a környezetre minősítettnek kell lennie. Az általánosan elterjedt MKH (H07V-K) típusú vezeték erre nem alkalmas, helyette a H07RN-F (GT gumikábel) használata szükséges a földelés bekötése során.

7) Földelési ellenállás mérés

A földelési ellenállás mérése az eddig elvégzett munka megkoronázása, valamint elengedhetetlen része bármilyen új vagy felújított villamos rendszer üzembe helyezésének.

Ezt a mérést kizárólag Villamos Biztonsági Felülvizsgáló szakember végezheti el, minősített és kalibrált földelési ellenállásmérő műszerrel.

A mérések eredményeiből kiderül, hogy a telepített földelés biztosítja-e az érintésvédelmi és üzembiztonsági követelményeket.

Fontos megjegyezni, hogy a mért érték a földelés kialakítása után közvetlenül még nem tekinthető véglegesnek. A szonda leütésénél a föld úgymond kirezeg, valamint a szalagföldelőre visszahordott földnek is van egy tömörödési ideje.

A legkorábbi valóban releváns eredmény megközelítőleg három hét után mérhető. Vízszintes szalagföldelés esetén érdemes két-három hónap múlva is visszamérni az eredményt, mert ott jelentősen hosszabb a föld természetes visszatömörödési ideje.

Az ellenőrzés az MSZ HD 60364-6:2007 – Kisfeszültségű villamos berendezések – Ellenőrzés című szabványa alapján történik.

8) Jegyzőkönyv kiállítása a mért értékről

A villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított mérési jegyzőkönyv hiteles okiratnak minősül, amely jogi erővel bír.

A megrendelő ennek birtokában szerez jogosultságot többek között napelemrendszer bekapcsolására a villamos hálózatba.

A földelőelemek anyaga: V4A saválló acél (NIRO)

Rendkívül elterjedt a tűzihorganyzott acél, amely alkalmassága több szempontból erősen megkérdőjelezhető a földelésre. Míg a villámvédelemhez jó választás lehet, a talajjal érintkező földelőberendezéseket nem ajánlott ebből összeállítani.

A tűzihorganyzás egy felületkezelés. Ebből adódóan ez erős behatásra, ütésre sérülhet, lepattogzhat. Egy rúdföldelő beütésénél, kiváltképp köves talajban ez a védelem annak rendje és módja szerint sérül is az erős súrlódás hatására, elvesztve a szonda rozsdaálló képességét.

A talaj kémhatásáról, azaz, hogy savas, semleges vagy lúgos semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Ennek megmérése esetenként majdnem annyiba kerülne, mint a saválló V4A elemek összköltsége, arról nem is beszélve, hogy a laborelemzés alapján lehet, hogy eleve saválló rendszer telepítése lenne szükséges.

Fontos szempont az is, hogy az időjárás változásával, lásd például savas esők, teljesen kiszámíthatatlan a talaj jövőbeni kémhatása.

A talajban számos okból bekövetkezhet savasodás, úgymint: műtrágyák használata, szerves anyagok bomlása (például növényi maradványok), növények tápanyagfelvétele (különösen kalcium és magnézium felvételekor), a csapadék hatására a bázikus kationok természetes kimosódása, levegőszennyezés, illetve az alapkőzet hatása a talajképződésre.

A lúgosság a talajban lévő bázikus (alkáli) anyagokra vezethető vissza. A legtöbb hazai talaj meszes alapkőzeten képződött, ezért gyengén lúgos vagy semleges a kémhatása. A lúgosság további okai lehetnek a szikesedés, ami a száraz, meleg éghajlatra vagy rossz vízelvezetésre vezethető vissza. A magas só- vagy mésztartalmú öntözővíz is lúgosíthatja a talajt.

Kertészeti szempontból a legtöbb növény nagyon hálás a gyengén savas vagy semleges (pH 6,0-7,5 közötti) közegnek, a tápanyagok ebben a tartományban a legkönnyebben felvehetőek számukra. Tehát későbbi növényültetés és kertészeti tervek miatt is érdemes saválló rendszerben gondolkozni.

A földelés teljes hiányánál, amiről tudomásunk van, talán egy dolog lehet még rosszabb: ha egy megvalósult, de alkalmatlan földelés miatt hamis biztonságérzetben élünk. Ebben az esetben nem is tudjuk, hogy tennünk kellene valamit.

A fenti okok miatt én személy szerint csak V4A saválló elemek telepítését vállalom földelési célra.

A V4A saválló elemek további előnye, hogy a csatlakozási elemekhez nem szükséges korrózióvédő szalag, valamint elkerülhető az elektrokémiai korrózió a csatlakozásoknál a rendszer más elemeivel, így például réz vezető esetében.

Meg szokták kérdezni tőlem, hogy akkor miért árulják ezeket a termékeket? Én erre csak vissza szoktam kérdezni: „Ha bemegy egy élelmiszerboltba, csak egészséges élelmiszereket lát a polcokon?”

Védőföldelés utólagos kialakítása árak

Földelés kialakítása ár (munkadíj): 67.500 Ft-tól.

A fenti díj tartalmazza a földelőelemek szabályszerű elhelyezését és lefektetését, valamint összekötését.

A fentiekhez adódik a földelés kiépítése során felhasznált anyagok ára, azaz az anyagköltség, amelyet kizárólag mérés után lehet meghatározni, tekintve, hogy csak az alapján lehet megbecsülni, hogy milyen módon tudjuk elérni a kívánt eredményt.

Földelés mérése árak

Földelési ellenállás mérés ár: 25.000 Ft / alkalom.

Talaj fajlagos ellenállás mérés ár: 35.000 Ft-tól.

Miért fontos a földelés?

A földelés a villamos rendszerek biztonságát (életvédelmi szerep, áramütés elleni védelem) és a készülékek védelmét látja el.

Ha egy készülék meghibásodik, például a mosógép fémburkolata egy szigetelési hiba miatt feszültség alá kerül, az áram az alacsonyabb ellenállású utat választva a földelő vezetéken keresztül a földbe távozik, az emberi testet megóvva az áramütéstől.

Tekintve, hogy a FI relé, avagy áram-védőkapcsoló az áramdifferencia alapján old le, amihez a földelés egy referenciapont, így utóbbi megfelelő telepítése és megléte komoly hálózati hiba esetén – például PEN szakadás –, elengedhetetlen ennek az életvédelmi eszköznek a hatékony működéséhez.

A készülékek, így például elektromos autó töltő és maga az autó, illetve egyéb nagyértékű eszközök, úgymint laptop, számítógép esetén kiemelt fontosságú a túlfeszültség elleni védelem. Egy jól kialakított rendszernél villámlás vagy hálózati túlfeszültség esetén a földelés irányába távozik a hirtelen fellépő többletáram.

Ezenfelül a jó földelés alapvető szerepet játszhat az elektrosztatikus feltöltődés elvezetése során, valamint fontos szerepe van az elektromos zaj csökkentése (EMC) esetében is. Hozzájárulhat továbbá az elektromágneses zavarok csökkentéséhez is azzal, hogy egy stabil referenciapont felé elvezeti ezeket a földbe. Többek között ezért is hivatkoznak erre úgy, mint potenciál rögzítő földelés, mert a nulla potenciálhoz rögzíti az elektromos rendszert.

Azt, hogy miként kell kialakítani a védőföldelést oly módon, hogy az érintésvédelmi rendszer megfelelő része tudjon lenni, az MSZ HD 60364-5-54:2012 Földelőberendezések és védővezetők szabvány szabályozza.

A gázcső földelés, valamint az EPH földelés ebbe a kiegészítő rendszerbe kötéssel válik teljessé.

Mítoszok és valóság a földelés témakörével kapcsolatban

Mítosz	Valóság
A földelési ellenállás 10 ohm alatt alig valamivel már „jó”.	Nem lát el teljesértékű életvédelmi feladatot, legfeljebb „megfelelt” minősítésű okiratot biztosít az elterjedt gyakorlat alapján.
Elég, ha leütünk pár vasat a földfelszíntől lefelé.	Számottevő földelésnek az a rész minősül, ami a fagyhatár alá esik bármilyen irányú kiterjedéssel (függőleges vagy vízszintes) és ellenáll a legszéleskörűbb behatásoknak.
A betonalap-földelés kialakítása céljára jó, ha a vasbeton szerkezetbe bekötjük a földelőt és mást nem kell tenni.	A beton földelőalap nagyon komoly mérnöki tervezést igényel, mert a nem megfelelő számításokkal kialakított távolságok és csatlakozások villámáram hatására a szó legszorosabb értelmében szétrobbanhatnak a betonelemen belül az adott gócpontban felgyülemlett feszültség hatására. A betonba ágyazott helyi földelés annak kiterjedése miatt igen hatékony lehet az elektromos készülékek és az elektromos rendszer védelme tekintetében.
Az utólagos földelés kiépítése egyszerű feladat, elég néhány szondát leütni.	Egy valóban hatásos és életvédelmi célokat ténylegesen ellátó földelési rendszer kiépítése komoly tapasztalatot, szaktudást és műszerezettséget igényel.
A földelés ellenállás értéke csak a napelem bekapcsolása miatt fontos.	A megfelelő érték életvédelmi és eszközvédelmi célt is kiszolgál. A földelés ellenállás mérés során kapott érték az áramütés elleni védelem erősségét, minőségét mutatja. Esetenként erre úgy is hivatkoznak, mint a földelő szonda ellenállása, azoban itt a teljes, már telepített rendszer értékét mérjük, amely nem azonos önmagával a felhasznált anyaggal.
A földelés mérés bárki által elvégezhető.	Villamos mérést annak veszélyessége miatt kizárólag szakképzett és megfelelő vizsgákkal rendelkező szakember végezhet, így például villamos biztonsági felülvizsgáló.
A földelő szonda telepítése kézi eszközökkel megoldható.	Bár sok esetben valóban leüthető 2-3 szonda kézzel, ez igen hosszadalmas és fárasztó tud lenni. Keményebb talajba gépi bontókalapács nélkül leütni nem reális célkitűzés.
Talajba ágyazott földelés kivitelezése csak ingatlanok estetében szokott történni.	Van üzemi földelés, amelynek célja a villamosenergia-ellátó rendszer működésének, feszültségszintjeinek stabilizálása. Ilyen kialakításra kerülhet a transzformátorállomásokon, illetve a fogyasztói hálózat becsatlakozási pontjánál.
A talajt érintő mérések tökéletes iránymutatást adnak.	A kezdeti mérések lényege, hogy a villanyszerelés megkezdéséhez egy kellően pontos irányt kapjuk. A végleges kivitelezést mindig a gyakorlat határozza meg, az előzetes becslést, tervet előfordul, hogy módosítani kell a menet közben jelentkező akadályok miatt. Például amikor szikladarabba ütközünk.
A napelemhez a földelő szonda telepítés, kõznyelven napelem földelés csak a szolár panelek miatt kell.	Minden esetben kötelező a legalább 10 Ohm alatti érték megléte a biztonsághoz. A mindennapi gyakorlatban ennek hiányára többek között a napelemtelepítéskor szokott fény derülni, a bekapcsolás előtt.

Fogalommagyarázat

• MSZ HD: az „MSZ” a magyar nemzeti szabványokat jelenti, a „HD” meg azt jelenti, hogy az európai harmonizáció része az adott dokumentum (HD - Harmonisation Document), tehát az európai szabvány tartalmi előírásai beépültek a hazai szabályozásba.
• MSZ EN: azt jelenti, hogy magyar nemzeti szabvány keretén belül egyben egy európai szabványt (EN) kerül bevezetésre. Tehát a magyar szabványosítás egy az egyben átveszi és honosítja az európai szabványt, azt hazai érvényűvé téve.